Bankszámla

Leírom, mert szerintem e téren elég kuszák az információk. Aki nem érdekelt a kérdésben ugorjon a következő hasábra.

Mielőtt bankba mész, hogy számlát nyiss, kérj egy levelet az egyetemedtől (akárki akármit is mond)! Mert az értesítő leveled - amennyiben otthoni címedre érkezett és nem a brit lakhelyedre -, nem fogják elfogadni. Sőt a már a kollégiumi, vagy albérlet címedre érkező leveleket az egyetemtől sem, mert bár rajta van a címed és neved, még egy adat hiányzik (pl.: születési évszám).

Tehát mielőtt bankba mész vagy a Student Advisereden keresztül, vagy a University Office/Student Reception nevezetű helyen beszerzed az alábbi adatokat tartalmazó dokumentumot, amely a Te otthoni (állandó lakcímed) címedre van címezve: születés ideje, kurzusod neve, amire felvettek és amire jársz, és az itteni (UK) címed, amit az egyetem biztosít számodra. Ha albérletben laksz, akkor nem tudom, hogy a bérleti szerződés számukra elég-e. Ennek a dokumentumnak a neve, egyébként: Letter of…..

A mai napot egy nagy két órás sétával kezdtem, bankokba jártam, most már előbb utóbb tényleg lesz bankszámlám. Látom a fényt…, vagy valami hasonló idilli képet tessék elképzelni.

Holnap, remélem már tényleg belecsapunk a lecsóba, mert ma egy nevetséges szemináriumom volt. Hál’ Istennek az első és utolsó, amely information skills néven fut. Ne értsetek félre, hasznos volt az óra, mert itt is tanultam újat. Nevezetesen, hogyan kell használni a Plagiarism Detection Service-t (PDS). Ezzel a jó kis szoftverrel tudod leellenőrizni a saját esszéidet, bár nyilván inkább a tanáraid fogják alkalmazni. Hasznos kütyü, amely százalékos formában felmutatja, hogy mennyi a szóról szóra átvett szöveg és pirossal kijelöli, hogy mely részek azok, és zölddel, amelyek az önálló munkát képezik. Biztosan sok dologra lehet használni, csak abban a pillanatban, hogy idegen nyelvű forrásból dolgozol, megáll a tudománya. Bár szerintem már gőzerővel dolgoznak az EUs változaton :) (vagy a brit diákok nem dolgoznak idegen nyelvű forrásból?).

Jöttem át a gépterembe és nem hittem a szememnek! A Don folyót egy szivárvány kötötte össze a tengerrel. Nagy, vastag, tiszta csíkokkal. Mintha nem csupán színek lennének, hanem valódi téglából rakott építmény állna előtted. Amikor annyira életteli, hogy nyomban a tövébe iramodnál, azt a híres aranycsuprot megkeresni. Miközben a szivárványban gyönyörködsz, a hátad mögött nyugaton, épp a nap nyugszik le. A táj arra lágy ködben mereng, így olyan mintha mindent aranyfólián keresztül látnál. A fák lobjai közt átszűrődő távoli torony épületek elmosódva, kontrasztként libbennek fel.

Vége a Kánaánnak és a szöveg áradatnak.

Tekintettel arra, hogy az elkövetkezendő három napban, három könyvet kell elolvasnom, fejenként kétszázötven oldallal, egyre kevesebb időm lesz írni, és ezt valószínűsíthetően egyre ritkábban fogom megtenni. Tudom, tudom nem olyan nagy dolog ez, de még nem tartok ott angolban, mint az anyanyelveimmel. És ez még csak a kezdet, mert ahogy elnéztem a jövő hétre elolvasandó szemináriumi anyagot, úgy vészesen közeledik az 500 oldal/nap terjedelmű könyvek időszaka (Tegnap sikerült nettó hat óra alatt legyűrnöm száz oldalt).

Az esszék nem tűnnek félelmeteseknek. A rendszer nagyon hasonlít a kolis követelményekhez, bár csak 30%-al számítanak bele az éves munkába. 10 % a szeminárium és 60% az év végi zárthelyi. Az irodalom lista fent van a tanszékek honlapján, de ha valakit érdekel, szívesen elküldöm neki Emillel.

Az esszé kérdéseket pedig itt közzéteszem, lássátok milyen szellemi kihívásoknak és élvezeteknek fogok eleget tenni az elkövetkezendő időkben (már csak a könyvek listáját látva is, alig várom, hogy elkezdődjön a komoly oktatás). Tárgyanként egy esszét kell leadni november 15.-éig, antropológiából viszont kettőt. Ez matematika nyelvére lefordítva durván annyit tesz, hogy kéthetente el kell készíteni egyet. Már alig várom (de most komolyan), hogy valamelyik témának neki essek, sőt nem is várom, hanem megyek és hozzálátok.

Nemzetközi Kapcsolatok:

(1) What was the interwar debate about, and which side do you think was more correct, if any?
(2) Critically assess the claim that balance-of-power promotes peace in world politics.
(3) Is Francis Fukuyama's 'The End of History' argument more convincing than Samuel Huntington's 'Clash of Civilisations' thesis in explaining international relations since the end of the Cold War? Discuss with reference to empirical evidence.
(4) Select two major powers (i.e. Great Britain, France, Russia, the U.S.) and compare their diplomacy during the Paris Peace Conference.
(5) Was the 1920s indeed an ‘era of illusion’?
(6) What were the main causes of the US-Soviet confrontation during the Cold War?
(7) Discuss the rise and fall of détente in the 1970s.
(8) Critically analyse the de-colonization processes?
(9) Discuss the military, economic, political and socio-cultural aspects of colonial expansion by European Powers. Which aspect(s) contributed the most to its successes?
(10) Did anyone ‘win’ the Cold War?

Kulturális antropológia (ebből ugye kettő kell :)

1. Imagine yourself as an ethnographer arriving in Aberdeen. What cultural practice would you want to write about and what ethnographic methods would you use? How would your work distinguish itself from that of a journalist?
2. „Blood is thicker than water.” Critically evaluate this phrase using ethnographic case studies from two distinct kinship systems.
3. There are two main categories of people: men and women. Do you agree?
4. Anthropologists have described society as a set of shared symbols. Discuss.
5. Are the three phases of a rite of passage equally important? Demonstrate your argument through an ethnographic example.
6. Gift giving is an important social action in many societies. Discuss.
7. Capitalism establishes human needs. Explain.
8. Is race something you are born with?
9. Can small-scale cultures ever truly resist cultural imperialism?

A kedvencem :) – Textuális és vizuális ábrázolás a latin-amerikai világban

1. It is sometimes argued that Columbus portrayed the American peoples in two ways: as monsters when they resisted him and as children when they submitted to him. Is this borne out by the excerpt from his Journal of the First Voyage in the course pack? Is this also true of the visual representations of the Conquest?
2. Analyse the relationship between images and text in the Anglo-Dutch editions of Bartolomé de Las Casas’ A Short Account. Please note that you can access Theodor De Bry’s images at http://www.lehigh.edu/~ejg1/doc/lascasas/casas.htm
3. How reliable do you find Bishop Landa’s account of the Yucatec Maya people and of their history? To what extent is it borne out by other kinds of evidence? Answer with reference to Landa’s text and to the archaeological and other historical evidence cited by Sharer in the excerpt in the course pack.
4. It is often argued that Spanish missionaries portrayed the American peoples as lost sheep in need of a pastor. To what extent is this the case of Bishop Landa? Why might he do this?
5. Examine the ways in which Sarmiento defines Argentinian identity in theexcerpt from Facundo in the course pack and assess the impact of his work.
6. Examine the ways in which José Martí defines Latin American identity in his essay “Our America” and assess the impact of his work.
7. Compare and contrast Sarmiento’s and Martí’s views on nation-building.