Napokkal ezelőtt érkezett egy e-mailt az egyetemi postafiókomba. A levél az összes nemzetközi diáknak szólt, amelyben kérték, hogy vegyünk részt egy felmérésben. Egy csoportos elbeszélgetésre invitáltak, ahol arra voltak kíváncsiak, hogyan hoztuk meg a döntést kiutazásunk előtt, milyennek találjuk az egyetem által nyújtott szolgáltatásokat, milyenek a munkavállalási lehetőségek és annak körülményei. A másfélórás beszélgetést 10 fonttal honorálták, ami kicsivel több, mintha másfél órát dolgoztam volna a menzán, ahol se teasüteményben, se kávéban amúgy se lett volna részem.
A beszélgetés egy feltevést erősített tovább bennem. Skócia, az egész Egyesült Királyság oktatási nagyhatalom szeretne maradni/lenni. A nigériai, a kazah, és a kínai diákok arról számoltak be, hogy országaikat a brit egyetemek képviselői járják be, prezentációkat tartanak és azon dolgoznak, hogy minél több tengeren túli diák tanuljon a szigetország egyetemein. Kiváló stratégia. Ezek a diákok nem csak jól fizetnek, de hazaviszik az itt elsajátított jog és pénzügyrendszer ismereteiket, munkamorált stb. Kulturális és szellemi export, melyből mindkét fél profitál.
Sőt, a 10000 fontos tandíj ráadásul még versenyképesnek is számít sok országban az EU-n kívül.
2/09/2007
„Mit csináltunk jól?”
Kelet-európai hírek fogysztásához szokott fülem erősen meglepődött, amikor a britek abból csináltak hírt, hogy ezúttal „mit csináltak jól?”
„Hó lesz, káosz lesz” volt a napokban a legfontosabb hír. Az erős havazás bekövetkezett, de a káosz elmaradt. Az útak járhatóak maradtak, a vonatok nem késtek, még a Heathrow is túlélte, és a többi reptér közül is csak párnak kellett bezárnia néhány órája. „Valamit jól csináltunk” - állapította meg a BBC4 rádió riportere -, aki valamiféle vezető beosztású hivatalnokot fagatott, mégis hogyan sikerült mindez.
Itt ezek szerint abból is lehet hír, ha valamit jól csinálunk. Különös hely ez a sziget, azt kell mondanom.
„Hó lesz, káosz lesz” volt a napokban a legfontosabb hír. Az erős havazás bekövetkezett, de a káosz elmaradt. Az útak járhatóak maradtak, a vonatok nem késtek, még a Heathrow is túlélte, és a többi reptér közül is csak párnak kellett bezárnia néhány órája. „Valamit jól csináltunk” - állapította meg a BBC4 rádió riportere -, aki valamiféle vezető beosztású hivatalnokot fagatott, mégis hogyan sikerült mindez.
Itt ezek szerint abból is lehet hír, ha valamit jól csinálunk. Különös hely ez a sziget, azt kell mondanom.
2/08/2007
A gyakornok tanár esete
Fuck off, fuck off, fuck off, fuck off, fuck off, fuck off, son of a bitch, punch in the face, fuck off, fuck off, fuck off (Húzzon a picsába, húzzon a picsába…, kurva anyját, pofán tudnám ütni, húzzon a…). Ezeket a szavakat indulatosan artikulálva érkezett ma haza az ír lakótársam és legalább 10 percen keresztül nem bírt lecsillapodni.
A 34 éves ír lakótársam egy éves továbbképzésre érkezett Aberdeenbe. A posztgraduális tanulmányainak részét képezi, hogy mind az őszi, mind a tavaszi félévben 6 hétre gyakornokoskodni kell, egy „környékbeli” iskolában. Ősszel egy általános iskolát kapott Edinburghtól néhány mérföldre. Mielőtt elindult volna oda, nagyon elégedetlen volt, amiért ennyire messzire „helyezték ki”. Újra költöznie kellett, mert a napi 6 órás ingázás embertelen lett volna. Az őszi küldetéséből csillogó szemekkel tért vissza. Élvezte az ott eltöltött, kollégiumi városon kívüli életmódot, és a nebulók se hagytak kívánni valót maguk után.
Most bezzeg itt taníthat Aberdeenben, de a helyi kölykök már az első héten alaposan kihozták a sodrából. Igaz, idősebb korosztályról van szó. Gimnazistákat kell tanítania ezúttal. Az osztály fele jómódúakból áll, míg a másik a legszegényebb rétegekből kerül ki. Csodálkozva hallgattam beszámolóját. Miért nincs ebből konfliktus? Miért nem viszik a jómódúak a gyermekeiket messzebbre, de jobb iskolába? Ez itt miért nem baj? Vagy a szülők valóban ennyire flegmák?
A diákok nagyon kedvesek errefelé, fuck off (húzz a picsába) vagy wanker (faszverő) szóhasználattal beszélgetnek a tanárokkal. Mindemellett, állítólag még a diszciplína morzsái se találhatóak meg a tanári karban.
Számomra csak az a kérdés, hogy az ilyen „lusta, trehány” diákság milyen munkavállalóvá válik? Hogyan kapnak, és hogyan végeznek majd munkát? Kell-e csodálkozni bármin is, ha ilyen diákságot, ilyen tanárok tanítanak? Miért kell óra alatt beszélgetni? (ez utóbbi már otthon se értettem, de úgy tűnik a spanyolok még az egyetemen is ezt művelik).
A 34 éves ír lakótársam egy éves továbbképzésre érkezett Aberdeenbe. A posztgraduális tanulmányainak részét képezi, hogy mind az őszi, mind a tavaszi félévben 6 hétre gyakornokoskodni kell, egy „környékbeli” iskolában. Ősszel egy általános iskolát kapott Edinburghtól néhány mérföldre. Mielőtt elindult volna oda, nagyon elégedetlen volt, amiért ennyire messzire „helyezték ki”. Újra költöznie kellett, mert a napi 6 órás ingázás embertelen lett volna. Az őszi küldetéséből csillogó szemekkel tért vissza. Élvezte az ott eltöltött, kollégiumi városon kívüli életmódot, és a nebulók se hagytak kívánni valót maguk után.
Most bezzeg itt taníthat Aberdeenben, de a helyi kölykök már az első héten alaposan kihozták a sodrából. Igaz, idősebb korosztályról van szó. Gimnazistákat kell tanítania ezúttal. Az osztály fele jómódúakból áll, míg a másik a legszegényebb rétegekből kerül ki. Csodálkozva hallgattam beszámolóját. Miért nincs ebből konfliktus? Miért nem viszik a jómódúak a gyermekeiket messzebbre, de jobb iskolába? Ez itt miért nem baj? Vagy a szülők valóban ennyire flegmák?
A diákok nagyon kedvesek errefelé, fuck off (húzz a picsába) vagy wanker (faszverő) szóhasználattal beszélgetnek a tanárokkal. Mindemellett, állítólag még a diszciplína morzsái se találhatóak meg a tanári karban.
Számomra csak az a kérdés, hogy az ilyen „lusta, trehány” diákság milyen munkavállalóvá válik? Hogyan kapnak, és hogyan végeznek majd munkát? Kell-e csodálkozni bármin is, ha ilyen diákságot, ilyen tanárok tanítanak? Miért kell óra alatt beszélgetni? (ez utóbbi már otthon se értettem, de úgy tűnik a spanyolok még az egyetemen is ezt művelik).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
