10/06/2006

Pók

Már épp hajmosásba kezdtem volna, amikor megszólalt a tűzriasztó. Kellemetlen. Közel egy hónapja vagyok itt, és ez alatt az idő alatt, közel az összes környékbeli épületben volt téves tűzriadó, többnyire hajnalban vagy éjszaka. Nálunk ez már a második volt. Ezen a téren semmivel se állnak jobban itt, mint otthon. Ez valami új közösségi jogszabály lehet, de ezek az érzékelők, túl érzékenyen vannak beállítva. A sok téves riasztással csak a farkas és a bárányok esetét idézik elő. Ezt a történetet mindenki ismeri, a juhásszal, aki heccből fut a faluba farkast kiáltani, és amikor tényleg jön a farkas, már senki nem siet segítségére.

Így utólag már sokkal könnyebben tudom elfogadni azt a rengeteg téves riasztást, ami otthon volt. Semmivel nem tudják jobban csinálni itt, mint otthon. Ma például egy pók rángatott ki a zuhany alól. A felügyelő pedig itteni mértékhez képest arrogáns volt, mert, hogy ne tudjuk meg a téves riasztás okát, elküldött minket a normális tűzriasztás esetén felkeresendő gyülekezési helyre. Pedig egyértelmű volt, hogy csak a szokásos téves riasztásról van szó. De így is megtudtuk, hogy csak egy pók mászott be a készülékbe és okozta a balhét.

Ezenkívül egy órám volt. A vizuális és textuális. Eddig szövegkörnyezetben vizsgáltuk a spanyol hódítást és annak következményeit. Ma korabeli képeken elemeztük ugyan ezt. Véleményem szerint, ezt sokkal szerencsésebb lett volna szemináriumi keretek között végezni. Az óra rendkívül rövidre sikeredett, és gimnáziumi legjobb elemző történelem óráimra emlékeztetett. Én nagyon élveztem, de egy egyetemtől többet várnék. Igaz, az itteniek kevesebb tudással érkeznek az egyetemre (legalábbis erre, végül is nem Oxfordról vagy St Andrewsról beszélünk), és lehet, hogy ez magas ház, biztos alapjainak lerakását szolgálja. Végül is első félév, később lehet, sokkal többet fogok kapni, mint amit egy otthoni egyetem adni tudna. De ezt majd csak akkor fogom megtudni, ha majd eljutok odáig.

A munkahelyem más munkakörbe osztottak be, így megint olyan volt, mintha első nap lennék. Egy nagyon kedves polinéz hölgy beosztása alá kerültem. Tányérokat tologattam, kávét, teát szolgáltam ki és asztalt törölgettem. Ez is egy normális munka, gyorsan telik az idő, de a tálalást sokkal jobban élveztem. Holnap talán megint másik munkakörbe kerülök, végül is én vagyok a joli joker ember, legalább mindenhez érteni fogok.

Nincsenek megjegyzések: