National Insurance number és egy lecseszés

Ma túlestem az ominózus interjún, amelyen akkor esik át az ember, ha az Egyesült Királyságban szeretne dolgozni, mivel ehhez az NI number elengedhetetlen. Az interjú maga, szinte szóra se érdemes, de engem amolyan brit finomsággal szépen lecsesztek.

Egy órával korábban érkeztem a helyi JobCenterbe. Bár már pár hete nem tévedek el, és úgy hiszem a brit orientációs problémáimat már leküzdöttem, de ha ilyen komoly helyre igyekszik az ember, akkor mégis jobb biztosra menni (Komoly, mivel más időpontot egyáltalán nem voltak hajlandóak adni, így az egyik spanyol órámat kellett beáldoznom. Ha az interjún nem jelentsz meg, akkor legközelebb csak két hónap múlva engednek labdába rúgni. Legalábbis ezt beszélik.) Olvasni valóm akad a napokban számomra bőven így az egy óra, egy nagyon kényelmes fotelben észrevétlenül telt el. Az engem kérdező figura, középkorú, rendkívül kommunikatív és egy kicsit hebehurgya alak volt. Folyamatosan elírt valamit. A nyitó kérdése az volt, hogy mit tanulok. A válasz hallatán „és hány nyelven beszél?” kérdés következett. A számon nem akadt fenn, de a papírom nézet: „catering assistant, what the fuck?” (sic!). „Maga az internetet használja?, A google-t ismeri?, Nézze megmutatom magának, a www.jobcenter.co.uk megtalálja, hogyan kell CV-t, meg jelentkezési levelet írni, itt pedig megtalálja az összes helyi fordító iroda elérhetőségét, de a reptérnek is küldje el szépen az életrajzát. Catering Assistant?, maga igazán használhatna az eszét, ha ennyi nyelvet tud.” Nem szabadkoztam, csak illedelmesen megköszöntem (a köszönés cifrázott formáit az ember ebben az országban hamar elsajátítja). Ezt követően már csak adat felvevés folyt, néhányszor elírt egy-két dolgot, de ez már csak részletkérdés. Omlottak a pasiból a poénok. Nem tudom, hogy az egész napját képes-e így végigdolgozni, vagy esetleg valami olyan volt rajtam, ami ezt a szokatlan britekhez nem méltó közvetlenséget és lazaságot kiváltotta.
Valahol igaza van, de én még messze nem vagyok megelégedve az angolommal, és többről amúgy se lehetne szó, mint egy irányú fordításról angolról valamelyik anyanyelvemre, erre pedig a fordító irodák többnyire nem vevők, de ezt ő nem tudhatja, nem ez a szakmája.