Keddi menü:

Tanulmányi osztály skót módra

Eleged van a végtelenségbe nyújtózkodó sorokból? Irigykedsz azokra, akiknek olyan téós néni jutott, aki megjegyzi a diákok nevét? Itt mindezt elfelejtheted, sőt még az indexedet se magadnak kell kitölteni (nem csak a Pázmány levelező tagozatán lehet ez így ;)
Ezen a földön küldenek neked egy levelet, melyben a személyes találkozód időpontja áll a Students Advisereddel. Kicsit több ő, mint egyszerű téós néni, mert elméletileg nagyobb rálátása van a dolgokra. Ők nem csak papírokat rakosgatnak egyik mappából a másikba, hanem valamelyik tanszékhez tartoznak, ahol jobb esetbe, mint tanársegéd tanítanak is. Érdemes a Student Adviseredet alaposan kifaggatni mindenről, hogy aztán írásban minden ott is legyen nálad.
Téós iroda, mint olyan nincs. Ha évközben bármi problémád adódik, akkor azt Emilen vagy neten rendezed. Abban az esetben, ha valami nagyon „olyan” dolog történik, amit nem tudsz elintézni a neten, akkor egyeztethetsz egy időpontot vele.
Amíg várakoztam (lévén, hogy jóval hamarabb értem oda), kihallgattam :p mások Adviser-i beszélgetéseit. És így utólag azt a szomorú következtetést kell levonnom, hogy nem a legjobb jutott nekem. Másoknak doktorok jutottak, akik érdeklődőek, veled együtt gondolkodnak. Nekem egy szerény latin díva jutott, akivel persze élmény együtt lenni, de hát mégis nem csak erre lenne szükségem.

Bankszámla skót módra

Még diákként se olyan egyszerű számlát nyitni, még akkor is, ha jóval könnyebbnek tűnik, mintsem sima halandóként. Mindenhol megkövetelik, hogy vagy három éve brit lakos legyél, vagy brit állampolgár. Számlához elvileg csak az egyetemmel karöltve hosszú közbenjárással lehet hozzájutni. De az itteni bankszámla elengedhetetlen, lévén, hogy helyi bankkártya nélkül még fapados buszjegyet se lehet kapni. Ha készpénzzel akarsz fizetni, rendesen ráfizetsz. Mielőtt bankszámlát nyitnál érdemes kideríteni milyen kártyához is jutsz valójában. Mert a brit bankok honlapja e téren egészen szűkszavú és akármilyen kártyával nem tudsz venni se vonat, se busz, se repülőjegyet. És ez az ország elég rendesen digitalizálva van. Szép nagy kerek szemekkel néznek rád, ha buszjegyet például készpénzzel kívánod megvenni, majd olyan árat mondanak, hogy azon nyomban szeretnél leülni.
Ergo, ma nem jutottam az oly annyira áhított bankszámlához, pedig a munkám végett igazán szükségem lenne már rá.

National Insurance number avagy TAJ szám brit módra

Ha dolgozni szeretnél az Egyesült Királyságban, feltétlenül szükséged lesz a NI-re. Ha egyetemi diák vagy, akkor is először munkahelyet kell találnod, ahol alkalmaznak. Ezt követően hívod fel, a helyi JobCenter-t és egyeztetsz egy időpontot. A szám kiállítása 30 napot vesz igénybe, így érdemes alaposan utána járni, mert mint kiderült, van arra mód, hogy már otthonról kezdeményezd e szám igénylését. E szám nélkül is elkezdhetsz dolgozni, csak egy igazolást kell felmutatnod a munkáltatódnak, hogy már benyújtottad a formanyomtatványt a szám igénylésére. De a valós gyakorlatot majd csak később látom meg.

Ilyen nyalánkságos rohangálással telt el a mai napon. Holnap vár rám még egy könyvtári regisztráció, és az ifjúsági szervezetek további felfedezése.
A gólya hét, vagy ahogy errefelé becézik Fresher’s week reggeltől estig vonultatja fel a színesebbnél színesebb programokat az elengedhetetlen ivásszattól, a bulikon át, a diákszervezetek bemutatásáig.
Itt a Keresztény diákkör sokkal erőteljesebben van jelen, mint sem otthon. Egy héten keresztül ingyen ebéddel várnak, és napi két elég komolynak tűnő előadással. Egyik nap remélem már rá fogok érni, mert szívesen megnézném, errefelé, hogyan csinálják mindezt a katolikusok.
A diákönkormányzat itt magába foglalja az öntevékeny csoport tevékenységét is. A végeredmény körülbelül ugyan az, mint otthon, néhányan jól megszedik magukat a diáktársaikon, csak itt mindez látható, törvényes és sokkal profibb.
Sokkal profibb itt más is. A hétvégére tüntetést szerveznek a kormány ellen Manchesterben! Pontosabban Blair ellen, Time to go („Ideje menni”), persze úgy hirdetik, hogy a brit katonáknak Irakból, de azért vegyük ám a célzást, mert nem véletlenül a Munkáspárt kongresszusának helyén kívánnak ezek a lelkes aktivisták tüntetni.
Ám itt semmilyen párt nem áll a szervezetten buszokkal szállítandó tüntetők mögött. Mind a konzervatívok, mind a liberálisok hallgatnak e téren, mint a sír. Ez a Munkáspárt belügye (mármint Blair távozásának időpontja). Egyszerű civilkezdeményezésről van szó, de tele van a város, a campus a szórólapjaikkal. Kár, hogy otthon még nem állnak anyagilag ennyire jól a civilek.
Este elmentem az első brit egyetemi vitámra, „A muszlimok és a terrorizmus” címmel. Nem voltak nagy bomba neves előadók. Viszont volt civil szervezeti képviselő, muszlim képviselő, a katonaságot képviselő tiszt, egy „A terrorizmus” című tárgyat oktató tanár, a helyi politika tanszékről és egy vendég előadó a Dundee Egyetemről. Közel sem kerekasztal beszélgetésről volt itt szó. A vendégek elmondták álláspontjaikat, majd a közönséggel(!) folytattak diskurzust. Olyan volt, mint egy jó kolis vita, annyi hajszálnyi különbséggel, hogy szakértők is bevonásra kerültek. A téma volt annyira közszájon forgó, hogy az emberek tudása meghaladta a felszínest, így egy elég érdekes diskurzusnak lehettem fültanúja.
November második hétvégéjén van lehetőség részt venni oxfordi vitában Oxfordban! Jelentkezés e hét végéig. A jelentkezőknek helyt kell állniuk orátori képességeiket felmérő vizsgán. És hogyan is néz ki Skóciában egy oxfordi vita? Ennek lehetek szem és fültanúja csütörtökön, ahol a St Andrews és a mi diákjaink tartanak oxfordi vitát How young is too young? (This House would abolish the age of sexual consent) címmel.
Ma reggel gondolom, már említenem se kell, hogy felhős volt az idő, így a napfelkeltéből egy fikarcnyi se jutott ;) Ráadásul még a napi egy fotómat is ellinkeskedtem…

U.I.: Köszönöm minden kedves ismerősömnek, akik tegnap éjszaka folyamán lelkesen közvetítették sms-ek formájában a budapesti eseményeket.